Fűszer nekünk

Szerencse, hogy különbözőek vagyunk. Sokan, sokszor fel sem fogjuk mennyire. Várjuk mi több elvárjuk a megértést. Ha szerencsések vagyunk, akkor vannak Akik hasonló nyelvet beszélnek, hasonlóan éreznek, látnak, hasonló következtetésre jutnak. Sokan korlátoltak vagyunk és nem akarjuk meglátni, mennyi különböző lélek, próbál, szeretni, gondolni, megélni, s létezni a pillanatban. Aztán szerencsés pillanatokban, mindez nem számít, mert egyszer csak értjük mit is mondanak. Talán inkább érezzük a részévé válunk, nem csak a jelenlétben. Ilyenkor mintha mind egy egész lennénk, vagy talán az egész részei, talán amikor megéljük a teljességet, függetlenül az adott körülményektől, a minket körül vevő emberektől, függetlenül magunk vagy mások reakcióitól. Ez több mind amikor benne vagyunk a pillanatban. Az élet esszenciális része, ami tértől, időtől, hangulattól, vélt vagy valós hiedelem rendszerektől is független. Talán ilyenkor éljük meg, hogy minden és mindenki a rendszer része. Nem alkotunk véleményt, nem hat ránk ki mit gondol, avagy vár el tőlünk, szinte az sem, mi mit várunk el ÖNMAGUNtól. A meghatározó pillanatok, amik alakítják az igazi valónkat. Tapasztalás sava borsa, amikor az élet tényleg fűszer és Te vagy a leghangsúlyosabb íz a kavalkádban – Önmagadnak.

És hirtelen értelmet nyer minden, szerelem, szeretet, törődés, ölelés, gondolat, szín és fény. Az összes árnyék, benne mi emberek, lények lelkek. Ezt szerintem csak élvezni érdemes! Szeretettel nekünk!