Szeretlek Szeptember

Ősszel a színek a fények, a zajok mind elemeimre ébresztenek. Zűrzavar, kavalkád, személyesre vett figurák. Ezt hozta a várva várt harmincadik szülinap élmény. Szertelen öröm, és felhőtlen könnyek. Ajándékba őszinte szeretettel olyan mértékű önmagam mélyére tekintést kaptam, ami eddig szinte ismeretlen mélységekbe és magasságokba sodor. Ez nagy szó mert a temperamentumom egyébként is szélsőséges. Valami eddig ismeretlen bizonyosság fogja napok óta a kezem, tart a földön, kitisztult szemmel, kristály tisztán megfogalmazott mondatokkal, helyben, időben, térben eltalált szavakkal. A tükörkép, az arc aki most nézz vissza rám, rég nem látott ismerős. Aki most néz rám vissza az pont az a kislány, aki hosszú hosszú ideje próbál megérteni, választ kapni vagy adni a fel nem tett kérdésekre. A betelt pohár most csordul túl szeretettel, megbocsájtással, bizonyossággal. Valami jelenleg,elemi erővel késztet a rendrakásra, immáron belül is, mélyről. A kocka és a megoldás el van vetve. Közel az aratás időszaka. Mostantól  szeretettel ölellek türelem... A változásra nem korral érik meg az ember.